A víz sűrűsége 15 és 24 C° között:
| 15 C° | 999,1 kg/mł | 20 C° | 998,2 kg/mł |
| 16 C° | 998,9 kg/mł | 21 C° | 998,0 kg/mł |
| 17 C° | 998,8 kg/m3 | 22 C° | 997,8 kg/m3 |
| 18 C° | 998,6 kg/m3 | 23 C° | 997,5 kg/m3 |
| 19 C° | 998,4 kg/m3 | 24 C° | 997,3 kg/m3 |
Mint ismeretes, Archimedes elve alapján a folyadékok sűrűsége meghatározható azáltal, hogy megmérjük egy üvegtest súlyveszteségét az illető folyadékban, majd 4C° hőmérsékletű vízbe mártva. Ekkor:
Ezen elv alapján igen kényelmesen mérhetünk a Mohr-Westphal mérleggel. Ez olyan kétkarú mérleg, melynek hosszabb karja 10 egyenlő részre van beosztva, a 10. osztályzatnál kis üveghenger függ, a másik karon peddig szabályozható ellensúly van.
Ha az üvegtestet 4C°-os vízbe merítjük, a mérleg egyensúlyát egy L lovassal állítjuk helyre, amelyet a 10. osztályzatra helyezünk. Más sűrűségű folyadék esetén az egyensúly további lovasok (L/10; L/100; L/1000) segítségével állítható helyre, melyeket próbálgatva helyezünk a megfelelő osztályzathoz.
Az egyensúly beállítása után a lovasok nagyságrendjében leolvasott osztályzatok megadák az illető folyadék sűrűségét.
Általában nincs 4°-os vizünk, s nem áll módunkban a lovasoknak az üvegtesthez illeszkedő pontosságát ellenőrizni. Ezért szobahőmérsékletű vízzel végezzük először a mérést, melynek sűrűsége a táblázatból leolvasható; erre kapjuk az Lv leolvasási értéket. A mérendő folyadékra legyen a leolvasás eredménye L, ekkor a sűrűség:
A mérés menete tehát:
a) Beállítjuk a mérleg egyensúlyát levegőn az alapcsavarral és esetleg az ellensúly csavarásával
b) Szobahőmérsékletű vízbe mártjuk.az üvegtestet; és leolvassuk az egyensulyt helyreállitó lovasokról az Lv-t.
c) A mérendő folyadékba mártjuk az üvegtestet és leolvassuk az L-et. Végül az összefüggések alapján kiszámítjuk a sűrűséget